A felhő nem mindig olcsóbb, a saját szerver pedig nem mindig biztonságosabb. A megfelelő infrastruktúra kiválasztása elsősorban a vállalat terhelésétől, üzleti igényeitől, biztonsági követelményeitől és belső IT-kapacitásától függ.

„Menjünk felhőbe.”

Ez a mondat ma már szinte minden vállalat IT-stratégiájában előkerül. A cloud technológiák rugalmassága, skálázhatósága és gyors bevezethetősége valóban komoly előnyöket kínál.

Közben azonban rengeteg vállalat továbbra is saját szervereken vagy saját adatközpontban üzemelteti rendszereit – és ennek sok esetben racionális oka van.

Lehet, hogy az infrastruktúra terhelése kiszámítható, már rendelkezésre áll a szükséges hardver, szigorú adatkezelési követelmények vonatkoznak a vállalatra, vagy egyszerűen olyan speciális rendszer működik a környezetben, amelynek felhőbe költöztetése nem lenne gazdaságos.

Ezért a kérdés nem az, hogy „felhő vagy saját szerver a jobb?”.

A valódi kérdés:

Melyik megoldás biztosítja a vállalat számára a megfelelő költség-, biztonság-, teljesítmény- és üzemeltetési egyensúlyt?

Mit jelent a felhő és mit jelent a saját szerveres üzemeltetés?

Mielőtt összehasonlítjuk a két modellt, érdemes tisztázni, miről beszélünk.

Felhő alapú üzemeltetés

A vállalat a szükséges számítási kapacitást, tárhelyet, adatbázist vagy egyéb infrastruktúra-szolgáltatásokat egy cloud szolgáltatótól veszi igénybe.

Ilyenkor a fizikai infrastruktúra – például a szerverek, hálózati eszközök és adatközpont – nem a vállalat saját tulajdona.

A vállalat a választott szolgáltatási modelltől függően csak bizonyos infrastruktúraelemeket kezel, míg más rétegek üzemeltetését a szolgáltató végzi.

Saját szerveres, vagy on-premise üzemeltetés

Ebben a modellben a vállalat saját infrastruktúrán futtatja rendszereit.

Ez jelentheti a vállalat saját szervertermét, adatközpontját vagy egy bérelt adatközpontban elhelyezett saját hardvert is.

A fizikai infrastruktúra és az üzemeltetés felett nagyobb közvetlen kontroll áll rendelkezésre, ugyanakkor ennek a felelőssége és költsége is nagyobb lehet.

1. Költség: CAPEX vagy OPEX?

A két modell közötti egyik legfontosabb különbség a költségstruktúra.

Saját szerver: magasabb kezdeti beruházás

Saját infrastruktúra kialakításakor jelentős kezdeti beruházásra lehet szükség:

• szerverek,
• adattárolók,
• hálózati eszközök,
• UPS és redundáns tápellátás,
• hűtés,
• rackek és egyéb infrastruktúra,
• biztonsági mentési rendszer,
• monitoring,
• licencek.

Ehhez társulnak a folyamatos költségek:

• energia,
• internetkapcsolat,
• karbantartás,
• hardvercsere,
• licencek,
• üzemeltetői munka,
• biztonsági mentések,
• tartalék infrastruktúra.

A hardver ráadásul idővel elöregszik, ezért néhány évente újabb beruházás válhat szükségessé.

Felhő: rugalmasabb költségstruktúra

Felhőben nincs szükség ugyanekkora kezdeti hardverberuházásra.

A költség jellemzően a felhasznált erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Ez különösen előnyös lehet akkor, ha a vállalat terhelése változó, gyorsan növekszik, vagy időszakosan nagyobb kapacitásra van szüksége.

A rugalmasság azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a cloud olcsóbb.

Egy rosszul optimalizált felhős környezetben például feleslegesen futó erőforrások, túlméretezett virtuális gépek, fölösleges tárhely vagy magas adatforgalmi költségek is megjelenhetnek.

A felhő költségelőnye tehát nem automatikus. A cloud infrastruktúrát is folyamatosan optimalizálni kell.

Ne a havi számlát hasonlítsd össze: számold ki a TCO-t

Az egyik leggyakoribb hiba, amikor egy vállalat kizárólag a havi cloud számlát hasonlítja össze egy szerver beszerzési árával.

Ez nem valódi összehasonlítás.

A helyes kérdés:

Mennyibe kerül a teljes infrastruktúra 3–5 éves időtávon?

Érdemes legalább az alábbiakat figyelembe venni:

A tényleges döntéshez ezért nem elég azt tudni, hogy egy cloud környezet havonta 300 ezer forintba kerül.

Azt kell látni, hogy ugyanez a szolgáltatási szint saját infrastruktúrával mennyibe kerülne az összes kapcsolódó költséggel együtt.

2. Biztonság: a felhő vagy a saját szerver biztonságosabb?

Erre nincs általános „igen” vagy „nem” válasz.

A felhő nem teszi automatikusan biztonságossá az alkalmazást, ahogy a saját szerver sem jelent automatikusan nagyobb biztonságot.

A különbség elsősorban abban van, hogy ki felel az egyes biztonsági rétegekért.

Felhőben: megosztott felelősség

A cloud szolgáltatónál a fizikai infrastruktúra és az alapvető infrastruktúra bizonyos részeinek védelmét a szolgáltató biztosítja.

A vállalatnak azonban továbbra is felelőssége lehet például:

• a hozzáférések kezelése,
• jogosultságok beállítása,
• adatok védelme,
• titkosítás megfelelő használata,
• hálózati konfiguráció,
• alkalmazásbiztonság,
• saját rendszerek frissítése.

Egy rosszul konfigurált cloud környezet ezért komoly biztonsági kockázatot jelenthet.

Saját szerveren: nagyobb kontroll, nagyobb felelősség

On-premise környezetben a vállalat több biztonsági réteg felett rendelkezik közvetlen kontrollal.

Ez előny lehet, ha rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem és erőforrás.

Ugyanakkor a vállalatnak kell gondoskodnia többek között:

• a fizikai védelemről,
• tűzfalról,
• hálózati biztonságról,
• frissítésekről,
• sérülékenységek kezeléséről,
• jogosultságokról,
• mentésekről,
• monitorozásról,
• katasztrófa-helyreállításról.

A nagyobb kontroll tehát együtt jár a nagyobb üzemeltetési felelősséggel is.

3. Adatvédelem és megfelelőség

Bizonyos iparágakban az adatok kezelése különösen fontos szempont.

Pénzügyi, egészségügyi, közszférában vagy más szabályozott környezetben például lényeges lehet:

• hol tárolják az adatokat,
• ki férhet hozzá,
• milyen adatfeldolgozási feltételek vonatkoznak rájuk,
• milyen szerződéses garanciák állnak rendelkezésre,
• hogyan biztosítható az adatok rendelkezésre állása és bizalmassága.

A saját infrastruktúra nagyobb közvetlen kontrollt adhat az adatok fizikai elhelyezése felett.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felhő ne lehetne megfelelő ilyen környezetben.

A cloud szolgáltatóknál régiókhoz, hozzáféréshez és biztonsághoz kapcsolódó különböző megoldások állhatnak rendelkezésre, de ezeket mindig a konkrét szolgáltató, régió, szerződéses feltételek és adatkezelési követelmények alapján kell megvizsgálni.

A „felhőben vannak az adatok” önmagában nem elegendő információ egy compliance-döntéshez.

4. Skálázhatóság és teljesítmény

A felhő egyik legnagyobb előnye a rugalmasság.

Ha egy alkalmazás terhelése egyik hónapról a másikra jelentősen növekszik, cloud környezetben általában egyszerűbb további erőforrásokat biztosítani.

Ez különösen hasznos lehet:

• gyorsan növekvő vállalatoknál,
• szezonális terhelésnél,
• webáruházaknál,
• időszakos kampányoknál,
• nagyobb forgalmú online szolgáltatásoknál.

Saját szerver esetében a kapacitás növelése gyakran új hardver beszerzését és telepítését jelenti.

Ugyanakkor stabil, jól kiszámítható terhelés esetén ez az előny kevésbé jelentős.

Ha egy vállalat évek óta hasonló terheléssel működik, és már rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, a saját szerver továbbra is lehet gazdaságos választás.

A skálázhatóság tehát akkor jelent valódi értéket, ha ténylegesen szükséged van rá.

5. Üzemeltetés: van hozzá megfelelő IT-csapat?

Erről kevesebb szó esik, pedig sok vállalatnál ez az egyik legfontosabb kérdés.

Saját infrastruktúra esetén nem csak szervert vásárolsz.

Üzemeltetési felelősséget is vállalsz.

Szükség lehet olyan szakemberekre, akik kezelik:

• a szervereket,
• a hálózatot,
• a mentéseket,
• a biztonsági frissítéseket,
• a monitoringot,
• az incidenseket,
• a rendelkezésre állást.

Ha a vállalatnak nincs megfelelő belső IT-kapacitása, ennek kiszervezése további költséget jelenthet.

Felhőben bizonyos infrastruktúraelemek üzemeltetése egyszerűbbé vagy részben kiszervezhetővé válhat, de a cloud sem „önjáró”.

A felhő infrastruktúra megtervezése, konfigurációja, biztonsága és költségoptimalizációja szintén megfelelő szakértelmet igényel.

6. Üzletmenet-folytonosság és disaster recovery

Mi történik, ha meghibásodik egy szerver?

És mi történik, ha nem csak egy szerver, hanem az egész szerverterem válik elérhetetlenné?

Egy üzletileg kritikus rendszer esetén nem elég azt vizsgálni, hogy normál körülmények között működik-e.

Azt is meg kell tervezni, hogyan állítható helyre egy komolyabb kiesés után.

A felhőben a földrajzi redundancia, a tartalék erőforrások és a disaster recovery megoldások kialakítása általában egyszerűbben megvalósítható.

De ezeket nem szabad automatikus szolgáltatásként kezelni.

Egy cloud rendszer akkor lesz valóban ellenálló, ha megfelelően megtervezik például:

• a mentéseket,
• a redundanciát,
• a helyreállítási folyamatot,
• az adatbázisok védelmét,
• a különböző rendelkezésre állási szinteket.

Saját infrastruktúrán ugyanez megoldható, de jellemzően nagyobb beruházást és több üzemeltetési munkát igényel.

7. Vendor lock-in: mennyire függsz a szolgáltatótól?

A cloud egyik gyakran figyelmen kívül hagyott kockázata a vendor lock-in, vagyis a szolgáltatói függőség.

Ha egy vállalat egy cloud provider saját, speciális szolgáltatásaira építi a rendszerét, később nehezebb lehet másik szolgáltatóhoz vagy saját infrastruktúrához költözni.

Ez nem azt jelenti, hogy kerülni kell a felhőt.

Azt viszont érdemes már a tervezéskor átgondolni:

Mennyire szeretnénk egyetlen szolgáltató technológiájához kötődni?

Bizonyos rendszereknél érdemes lehet hordozhatóbb architektúrát kialakítani, míg más esetekben a szolgáltató által kínált speciális managed service-ek használata nagyobb üzleti előnyt adhat.

A megfelelő döntés itt is a konkrét üzleti helyzettől függ.

8. Hibrid infrastruktúra: amikor nem kell választani

A két modell nem feltétlenül zárja ki egymást.

Egy vállalat például tarthat bizonyos rendszereket saját infrastruktúrán, miközben más szolgáltatásokat felhőben futtat.

Ez különösen akkor lehet indokolt, ha:

• bizonyos adatok kezelésére speciális követelmények vonatkoznak,
• egyes rendszereknél fontos a saját infrastruktúra feletti kontroll,
• más alkalmazásoknál viszont fontos a cloud rugalmassága,
• vagy a teljes migráció üzletileg és technikailag túl nagy projekt lenne.

A hibrid modell azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan mindkét megoldás előnyeit kapod.

A két környezet párhuzamos üzemeltetése nagyobb komplexitást is jelenthet.

Gondoskodni kell többek között:

• a hálózati kapcsolatról,
• az identitáskezelésről,
• a monitoringról,
• az adatmozgatásról,
• a biztonsági szabályokról,
• az eltérő környezetek összehangolásáról.

Ezért a hibrid infrastruktúra akkor jó döntés, ha van mögötte konkrét üzleti vagy technológiai indok.

Mikor lehet jobb választás a felhő?

A felhő felé billenhet a mérleg, ha:

• gyorsan változik vagy növekszik a terhelés,
• nincs jelentős saját infrastruktúra,
• nincs nagy belső IT-üzemeltetési kapacitás,
• fontos a gyors skálázás,
• több földrajzi helyről kell kiszolgálni a rendszereket,
• gyorsan szeretnél új környezeteket létrehozni,
• vagy a nagy kezdeti hardverberuházást szeretnéd elkerülni.

Mikor lehet jobb a saját szerver?

Az on-premise megoldás lehet indokoltabb, ha:

• a terhelés hosszú távon stabil és kiszámítható,
• már rendelkezésre áll megfelelő infrastruktúra,
• speciális hardverre vagy környezetre van szükség,
• fontos a közvetlen infrastruktúra-kontroll,
• a cloud költségei a konkrét terhelés mellett magasabbak lennének,
• vagy üzleti/szabályozási okból indokolt a saját környezet fenntartása.

A „saját szerver” azonban csak akkor jelent valódi költségelőnyt, ha a teljes üzemeltetési költséget is figyelembe vesszük.

Mikor lehet a hibrid modell a legjobb?

Hibrid megoldást érdemes megvizsgálni például akkor, ha:

• egyes rendszereket nem szeretnél vagy nem tudsz felhőbe költöztetni,
• más rendszerek esetében viszont fontos a cloud rugalmassága,
• fokozatos migrációt szeretnél,
• vagy többféle infrastruktúraigény van jelen ugyanazon vállalaton belül.

Ilyenkor nem feltétlenül kell egyetlen nagy migrációval mindent megváltoztatni.

A környezet fokozatosan is átalakítható.

Egyszerű döntési keret: melyik irányba érdemes indulni?

A döntést az alábbi kérdésekkel érdemes elkezdeni.

1. Mennyire kiszámítható a terhelés?

Erősen változó vagy gyorsan növekvő: a felhő előnye nagyobb lehet.

Stabil és kiszámítható: érdemes a saját infrastruktúrával is összevetni a teljes TCO-t.

2. Mekkora belső IT-kapacitás áll rendelkezésre?

Erős IT-csapat: az on-premise üzemeltetés reálisabb lehet.

Korlátozott IT-kapacitás: a cloud vagy menedzselt infrastruktúra előnyösebb lehet.

3. Vannak speciális adatkezelési vagy szabályozási követelmények?

Igen: vizsgáld meg az on-premise és a hibrid megoldást is.

Nem: nagyobb szabadság van a cloud és az on-premise között.

4. Mekkora a jelenlegi infrastruktúra?

Ha már jelentős saját infrastruktúra áll rendelkezésre, annak hátralévő élettartamát és kiváltási költségét is bele kell számítani a döntésbe.

5. Mennyibe kerül mindez 3–5 év alatt?

Ez legyen a végső összehasonlítás alapja.

Ne a technológiát hasonlítsd össze, hanem a két megoldás által biztosított szolgáltatási szint teljes költségét és kockázatát.

A legfontosabb kérdés: mit szeretnél optimalizálni?

A döntés sokkal egyszerűbbé válik, ha először meghatározod, mi a vállalat számára a legfontosabb.

Ha a

• rugalmasság: a cloud előnye nő.
• közvetlen kontroll: az on-premise lehet érdekesebb.
• kiszámítható hosszú távú költség: részletes TCO-elemzés szükséges.
• gyors növekedés: a cloud skálázhatósága lehet döntő.

Ha speciális szabályozási követelmények vannak: az on-premise vagy a hibrid modell kerülhet előtérbe.

Ha nincs megfelelő belső IT-kapacitás: érdemes a menedzselt cloud szolgáltatásokat is figyelembe venni.

Nincs tehát univerzálisan jobb infrastruktúra.

A jó infrastruktúra az, amelyik a vállalat üzleti céljaihoz, kockázataihoz és költségkeretéhez illeszkedik.

Összegzés: felhő vagy saját szerver?

A felhő és a saját szerveres üzemeltetés összehasonlításánál nem érdemes egyetlen szempont alapján dönteni.

A cloud nagyobb rugalmasságot és gyorsabb skálázást biztosíthat, miközben csökkentheti a kezdeti infrastruktúra-beruházás szükségességét.

A saját infrastruktúra nagyobb közvetlen kontrollt adhat, és stabil, kiszámítható terhelés mellett gazdaságos választás lehet.

A hibrid modell pedig lehetőséget adhat a két környezet kombinálására, de cserébe nagyobb komplexitást is jelenthet.

A legfontosabb, hogy ne azt kérdezd: „Melyik a jobb, a felhő vagy a saját szerver?”

Hanem ezt:

„Melyik megoldással tudom a vállalatom számára szükséges biztonságot, teljesítményt és rendelkezésre állást a legjobb teljes költség mellett biztosítani?”

Ez már olyan kérdés, amelyre érdemes konkrét számok és a saját infrastruktúra ismeretében válaszolni.

Nem tudod, melyik modell lenne megfelelő a vállalatod számára?

Egy infrastruktúra-felmérés során érdemes áttekinteni a jelenlegi környezetet, a terhelési mintázatokat, az üzemeltetési költségeket, a biztonsági és megfelelőségi követelményeket, majd ezek alapján összehasonlítani a lehetséges irányokat.

Nem az a cél, hogy minden rendszert felhőbe költöztessünk. Az a cél, hogy megtaláljuk azt az infrastruktúrát, amely a vállalat számára hosszú távon a legjobb költség-, biztonság- és teljesítményarányt biztosítja.